naunA hagyományos kasztrendszerben, az emberek beleszülettek foglalkozásaikba. A gyerekek megtanulták a családban végzett szakmát, és később azon a területen dolgoztak egész életükben. A fő kasztok a hindu vallásban: Brahman (a legfelsőbb kaszt, ebbe tartoztak a  tanárok, és minden olyan foglalkozás, ami mentális munkával jár),  Kshatriy (katonák, hercegek, királyok), Vaishy (kereskedők, üzletemberek) és a Shudr (iparosok, kézművesek kasztja).

A hagyományos hennafestő művészek a Nai al-kaszthoz tartoztak. A fő kaszt neve: Shudr, ebbe tartoztak tehát a Nai emberek, akik borbélyok, és a körülmetélést végzők voltak. Nai alkaszt nőnemű megfelelője a Naun, ebbe tartoztak a fodrászok, hennafestők és a szülésznők. A Shudr-ba tartozott minden más kézműves és iparos is. A legalacsonyabb kaszt a Harijan, az “érinthetetlenek kasztja”, ami alacsonyabb volt, mint az összes többi kaszt. Ez is a Shudr fő kasztba tartozott.

A Shudr kasztot minden kaszt legalacsonyabbikának tartották, mert minden bele tartozó foglalkozás valamilyen fizikai munkával függött össze, mely által az azt végző ember összepiszkította magát. Minden kaszt közül a legalacsonyabb kaszt a Harijan volt. Az ebbe tartozók kapcsolatba került hullákkal, a sertésekkel, és ürülékkel is. Ha valakit egy Nai, vagy Naun hennával festett, meg kellett tisztítania magát a hennafestés után.

Egy Nai család tagjai akár egy egész várost is szolgálhattak. A Nai férfinak ügyfelei voltak, akikhez ő borbélyként járt házról házra. Felesége is házról házra járt, hogy hajat vágjon vagy hennázzon. Mivel a Naun foglalkozása miatt mobil volt, és sok mindenkit ismert, gyakran használták fel őt közvetítőként a fiatalok pár-találásához, vagy üzenetek átadásához.