A henna egy cserje, mely kedvező körülmények között 5-6

Henna növény, ág

Henna növény, ág

méter magasra is megnő. A leveleiben levő, lawsone nevű vegyület által színezi meg a bőrt, hajat.

A fiatal növény levelének színezőanyag tartalma élete első két évében alacsony. Később a Lawsone nevű vegyület mennyisége (ami a színt biztosítja) növekszik.

Az idősebb levelekben, azoknak is a nyelénél magas a színezőanyag tartalom.

Minél ideálisabb környezetben termesztik a növényt, annál magasabb lesz a Lawsone-tartalma. Ilyen ideális környezetet található Pakisztánban és Indiában is. A növény jól tűri a szárazságot és a szélsőséges meleget is. Legjobb számára, ha a hőmérséklet 3o Celsius fok körüli, a heti csapadék mennyisége pedig 2 cm. Ez az időjárás a szavannai éghajlaton általános. Az a minimális hőmérséklet, melyben a henna növény még túlél: 1o fok. Ennél hidegebb időjárás esetén a növény nem növekszik tovább, és előbb-utóbb elpusztul. Az talaj ideális savassága: 4,3-8,o PH között legyen.

Az ilyen körülmények közt termesztett henna növényből kiváló, testfestésre alkalmas minőségű hennapor nyerhető. Ha a henna kevésbé ideális körülmények közt növekedett, akkor jó minőségű hajfesték készíthető belőle.

Levelei párban állnak, 2-4 cm hosszúak. A kifejlett növényen a levelek alatt tüskék fejlődnek. A földközi tenger körüli országokban a henna növény április-május körül virágzik. A virág illatos, fehér és rózsaszín vagy sárga színű lehet. Illatanyaga miatt már i.e. 15oo-ból használták parfümök készítéséhez. Ez volt Mohamed próféta kedvenc illata. Gyümölcsöt a nyár végén hoz. Minden gyümölcsben átlagosan 4o-45 mag van.

Henna levelek

Henna levelek

Henna virágok

Henna virágok

Henna gyümölcsök

Henna gyümölcsök

Henna magok

Henna magok

Hennáról a Wikipédián